Helyreigazítás
 
A Magyar Vadászlap 2009. februári lapszámában "Agárral a vad nyomában" címmel a nevem alatt megjelentetett cikk, az általam leadott szövegnek csupán átirata. Ehhez a módosításhoz beleegyezésemet a Magyar Vadászlap számára nem adtam. Továbbá, a cikk mellett leközölt fotók szintén beleegyezésem nélkül jelentek meg, sajnálatomra a hozzáértés teljes hiányában próbálva illusztrálni a szövegben közölteket.
Ezen okokból kifolyólag szeretném kérni a tisztelt olvasókat, hogy a nevezett írást tőlem függetlenítsék és amennyiben érdeklődésüket a magyar agár iránt felkeltettem, itt olvassák el az eredeti szöveget.

 Vadászüdvözlettel: Petz Ágnes

 

Eredeti Magyar agaras cikk

 

Szeretném az agarászatot, mint elhanyagolt ősi vadászati módot, illetve ma fennálló helyzetét legjobb tudásom szerint Önök elé tárni.

 

A magyar agár és az agarászat története

Az agarászat a legősibb vadászati módok egyike, melyben a vadászat ?eszköze? az agár. Ennek megfelelően kialakulása a lőfegyverek megjelenése előtti korokra tehető. Hazánkba kerüléséről számos elmélet él. Az egyik szerint - a solymászattal együtt - a fejlett keleti nomád kultúrákhoz köthetően, a honfoglalás idei vándorlások során kerülhetett a Kárpát-medencébe. Egy másik feltételezés szerint az agarak nyugati lovagokkal érkezhettek hazánkba a kereszténység felvételekor. Illetve van olyan nézet is, amely azt vallja, hogy agarak már a honfoglalásunk előtti időkben is éltek ezeken a területeken, még a kelta és római kultúrákban. Valamennyi elgondolás megállja a helyét, igazolásukra régészeti, írásos és képzőművészeti leletek állnak rendelkezésre. Ez a sokrétűség az, ami meghatározza a magyar agarat. Ősisége vitathatatlan, a magyarság történetének alakulása szorosan összefonódik a magyar agáréval.

"Azt már elfeledtük, pedig tán való:

Egy napon született a magyar meg a ló.

Dadogni se tudott, kicsi volt a gyermek,

Ős hagyomány szerint csak lóhátra termett.

A sík rónán messze kiterjedt a határ,

Ott száguldott velök vékony lábú agár.

Ősi módra azért ma is akkor mulat,

Hogyha agarával felveri a nyulat."

(Dr. K. Tóth Mihály: A társaság)

A XV-XVI. század meghatározó az agarászat hazai történetében. A török hódoltsággal a keleti típusú agarak friss vért, új kultúrát hoztak a tenyésztésbe. E mellett igen kedvező változást jelentettek a szintén az ezekre az évekre eső alföldi erdőirtások. Megfelelő "alapanyaggal", megfelelő területeken folyhatott az agarászat, még ha oly nyomasztó időszakban is.

A XIX. században egy újabb, ez esetben nyugati kultúra hatott a magyar agár fejlődéstörténetére. Elterjedtek és közkedveltté váltak az agárversenyek, melyek lebonyolításai az anglománia idején egyre inkább az angol agarak számára kedveztek. A magyar agár a győzős (a "hosszútávfutó") és sebes (a "rövidtávfutó") típusra szakadt, főképp mikor lehetőség nyílt importált angol agarak behozatalára. A velük való keresztezések máig rányomták bélyegüket a magyar agarak minőségére.

Hanyatlás következett a II. világháború utáni 50-es években, mikor is politikai okokból irtották az agarakat. Ennek eredményeként a magyar agarat végül hivatalosan kihaltnak nyilvánították. Eltekintve attól a pár példánytól, melyeket az igazán elhivatott agarászok bújtattak.

Egészen 1963-ig, mikor Szigethy Kálmán a gödöllői MAFIM telep akkori vezetője egy filmforgatáshoz agarakat kutatott fel, majd azokat tenyésztésbe vonta. Ezekkel a példányokkal kezdődhetett meg a magyar agarak újkori története. Sajnálatos módon a velük való vadászat azonban feledésbe merült, jogi háttere nem volt biztosított. A helyzetből fakadó illegális agarászatok pedig sokat rontottak a fajta megítélésén.

 

Az agarászat jelenlegi helyzete

Áttekintve az eddigi történelmi hátteret, könnyen belátható, hogy a ma magyar agárnak titulált egyedek egy része feltehetően nem is felel meg a fajta eredeti formájának, funkciójának. A vadászat lehetősége elveszett. Maradt számukra a pályaversenyzés és a kiállítás, melyek nyilvánvalóan nem alkalmasak egy vadászkutya minőségének felmérésére. A funkcionális értékmérő tulajdonságot ?vadászaton? kell elbírálni. Ha ezt nem tesszük, akkor magyar agarunk át fog alakulni. Pedig őshonossága okán szükséges a fajta génmegőrző fenntartása, ráadásul vadászati kultúránk részeként hagyományőrzés céljából ismét lehetőséget kell nyújtanunk az agarászatnak.

Ezt felismerve a törvényhozók szerencsés változásokat eszközöltek a fajta számára. Egyrészt az 1996. évi LV. törvény szerint az agarászat ugyan nem engedélyezett, de nem is tiltott vadászati móddá vált. Másrészt az agarak, illetve speciálisan a magyar agarak vadászkutyaként lettek kategorizálva (30/1997 (IV.30.) FM rendelet, 11/2000 (III.27.) FVM rendelet). Tenyésztési program kialakítása és az ehhez kapcsolódó feladatok ellátása csakis egy - az FVM által elismert ? tenyésztő szervezet számára vált lehetségessé (64/1998. (XI.31.) FVM rendelet). Tehát ez a jogi helyzet tulajdonképpen megadta a lehetőséget az agarászat újraélesztésére, és a magyar agár megmentésére. Ezen az úton elindulva többek között az Országos Agarász Egyesület, majd a belőlük kivált Tiszántúli Agarász Egylet (ma: Magyar Agár Tenyésztők Országos Egyesülete - MATOE) is pályázott az FVM tenyésztői szervezet címéért. A lehetőséget a fajta tulajdonságainak felmérésére, a tenyésztés koordinálására, és ez által a fajta eredeti formájában való fenntartására végül a MATOE kaphatta meg.

Programjuk szerint a magyar agarak értékmérő tulajdonságait először is egy küllembírálattal ítélik meg, és csak az ezen való eredményes helytállás után engedik teljesítményvizsgára az ebet. E két megmérettetést a megfelelő minősítéssel teljesítő agarak vonhatóak tenyésztésbe. Így biztosítható, hogy csak a lehető legjobb tulajdonságok öröklődjenek tovább.

 

  1. lépés: Küllembírálat

A magyar agár küllemében erőteljes, mégis elegáns, szikár testfelépítésű eb. Összességében a gyorsaság, a kitartás és az erő megtestesítője. Jellemzője az ék alakú fejforma, agykoponyánál hosszabb arcorri résszel; sötét szem; vastag szövetű rózsafül; mély mellkas; "nyúlmancs"; jól pigmentált bőr; rövid, durva tapintású szőrzet.

 

  1. lépés: Teljesítményvizsga

Ahogy már említettem az agarászat a jelenleg hatályos vadászati törvény szerint nem engedélyezett, de nem is tiltott vadászati mód. Ez ad lehetőséget arra, hogy az elismert tenyésztő szervezet, meghatározott területeken, génmegőrzés és vadászati hagyományőrző jelleggel teljesítményvizsgát rendezzen magyar agarak számára. A vizsga, bár nem tekinthető vadászatnak, a vadászat követelményeinek szigorú betartásával folyik:

?      Az agarászaton csak érvényes állategészségügyi igazolással rendelkező, az államilag elismert tenyésztő szervezet által küllemileg magyar agárnak ítélt agár vehet részt.

?      Az agarászaton csak érvényes vadászjeggyel rendelkező agarász engedhet agarat. Az agarász jelző megköveteli a vadászvizsga letétele mellett az OMVK-val közösen szervezett kiegészítő agár vezető vizsga sikeres teljesítését is. Ez a helyzet a solymászoknál már megszokott rendszert tükrözi.

?      Az agarászaton a mezei nyúl és a róka az elejthető vadfajok, ennek értelmében a mezei nyúl vadászati idényében kerül megrendezésre. Bár a régi időkben vadásztak magyar agárral még őzre, szarvasra, és a vérmesebb vaddisznóra is, a mára kialakult trófeaszemléletű vadászati rendszer, teljes gazdálkodási hátterével, illetve jelentős pénzügyi vonzataival azonban csak ezen vadfajok elejtésének engedélyezését teszi lehetővé. A magyar agár elsősorban szemmel vadászik, az ebek sólymának is nevezik. Ha kell, több kilométeres hajsza után ejti el zsákmányát. Nem okozhat neki gondot, akár tarlón, szántásban, vagy fagyott talajon kell is üldöznie a vadat. Az úgynevezett röghatás eredményezi, hogy hazai talajon a magyar agár kevésbé sérülékeny, mint például az angol agár. Vagyis magyarországi környezeti hatások alatt kiszelektálódott egyedeknek bírniuk kell az olykor kemény megpróbáltatásokat is. A vadat űző agár a kiszemelt vadról másra nem válthat, a már elejtett vadat nem kezdheti meg.

Bízom abban, hogy a fent pontokba szedett szigorú szabályok is érzékeltetik, hogy a jelenleg hatóságilag teljesítményvizsga formájában engedélyezett agarászatnak semmi köze az orvvadászathoz. Mint ahogy a vadászat más, legálisan űzött formája sem azonosítható azzal. Hangsúlyoznám ezt azok számára, akik előszeretettel mossák össze e két fogalmat.

 

Mindezek mellett a magyar agár jövőjét tekintve elengedhetetlenül fontosnak tartom a szak- és a közvélemény tudatformálását, a magyar agarak népszerűsítését különböző fórumokon, és az agarászat, mint vadászati örökségünk kultúrájának újraértelmezését. E cél érdekében egyesületektől függetlenül, vagy azokkal karöltve számos vadásznapon van szerencsénk meghívottként részt venni az agarászat egy mesterséges formájával, a coursing-gel. Itt a valódi nyúl mozgását imitáló, cikk-cakkos vonalon haladó műnyúl után kell két agárnak futnia, összemérve ezzel tudásukat. A bemutatók alkalmával nem csak a magyar agarak impozáns külseje, de fordulékonysága, kitartása is megmutatkozik. Sokszor hallom ilyen eseményeken, hogy az agarászat tiltott vadászati mód. Szeretném az érintettek figyelmét felhívni, hogy a megfogalmazás nem pontos. Kérem, ha valaki magát tájékozott vadászembernek tartja, tisztelje meg a magyar agarat azzal, hogy pontosan használja a rá vonatkozó fogalmakat. Sokszor hallom azt is, hogy szép és nemes lényeket mutatunk be, melyek egyedi vadászati stílusa lenyűgözi a bemutató nézőit. Ez úton is köszönöm a lehetőséget, hogy megmutathatjuk magunkat.

 

Petz Ágnes

vadgazda szakmérnök

 

 


 

IV. Göllei Agaras Találkozó 2008.

Beszámolók olvashatóak: A vadászkutya december-januári és a Kutya Szövetség novemberi számában.

 

 

Egy kis somogyi faluban idén negyedik alkalommal került sor a Göllei Agaras Találkozó lebonyolítására. A reggeli ködöt - a tavalyi hószitálással ellentétben - gyönyörű napsütéses idő váltotta fel, ami igazolta, hogy érdemes volt az idei rendezvényt egy hónappal előbbre szervezni.
A rendezvény 2005-ben Márton Csaba olajos-réti portáján baráti összejövetelként indult tízen pár fővel. Azóta a baráti kör megtízszereződött, és a program az egész ország agaras társadalmát megmozgatva idén október 11-én több mint 100 fő és nagyjából ugyanennyi agár részvételével zajlott. Ez a regisztrált és nem regisztrált hazai agaras kennelek nagyjából felét, és az ország agaras egyesületeinek nagy többségét jelenti. A rendezvény egyediségét az adja, hogy a civil szervezés és a baráti hangvétel okán a sokszínű agaras társadalom - pálya-, küllem-, coursing-, és vadászagarakkal - egy időben, egy helyen, egy okból érezheti jól magát. Mikor végignéztem a tömegen, jó érzéssel töltött el, hogy a réten felállított sátrak alatt fogyasztott vadpörköltös ebéd - szó szerint és átvitt értelemben is - egy asztalhoz ültette a különböző elképzeléseket valló agarasokat. Akik a kellemes hangulatú viták mindegyikét az agarakért áldomásul fogyasztott italokkal nyugtázták.
A program alapját most is a coursing jellegű élményfuttatások adták. A coursing tulajdonképpen az agarászat egy mesterséges formája, mely átmenetnek tekinthető a vadászat és a pályaverseny között. Átmenet, hiszen itt a valódi nyúl mozgását imitáló, cikk-cakkos vonalon haladó műnyúl után, terepi viszonyok között méri össze tudását két-két agár. Míg a pályán a sebesség a döntő, itt az agarak fordulékonysága, kitartása is megmutatkozhat, mely tulajdonságok elengedhetetlenek a fajta eredeti feladata, a vadászat során. Véleményem szerint a coursing jó alternatíva lehet kifejezetten a magyar agarak számára, hiszen ősi vadászkutyafajtánknak a jelenlegi törvényi szabályozások miatt csak szűkös lehetőségei vannak az eredeti funkció gyakorlására. Az agarászat az a vadászati mód, amely során az agár - elsősorban - szemmel vadászik, és ha kell, több kilométeres hajsza után ejti el zsákmányállatát. Nem okoz neki gondot, akár tarlón, szántásban, vagy fagyott talajon kell is üldöznie a vadat. Nyilván a "coursinges művadászat" nem helyettesítheti a valódit, de egy megfelelően végzett nyúlhúzás kiválóan imitálhatja azt. Jó alkalmat ad az agarak funkcionális tulajdonságainak felmérésére, azok fejlesztésére.
Ennek megfelelően legnagyobb számban idén is a magyar agarak képviseltették magukat. De becsületesen lefutották a távot a manapság elsősorban versenypályára tenyésztett angol agarak is. Képviseltették magukat orosz és afgán agarak, és egy lelkes whippet is bővítette az agárfajták palettáját. Színfoltként a különböző agarak között egyéb kutyafajták, de még keverék kutyusok is megjelentek. Sőt, nem csak hogy megjelentek, de agarakat megszégyenítő lelkesedéssel vágtáztak a műnyúl után.
Az idei évben újdonság volt, hogy az élményfuttatások tét nélkülisége mellett megrendezésre került két - az egészséges (!) versenyszellem jegyében lebonyolított - coursing-futtatás is. Kicsit félve bővítettük a találkozó programját ilyen fajta megmérettetésekkel, mert ha vannak győztesek és vesztesek, az maga után vonhatja az ellenségeskedést.
Az egyik ilyen megmérettetés egy egyenes ági kieséses, "a régi idők versenyeit idéző" futtatás volt. Ezt a versenyt csak bemutató jellegűnek szántuk. Felhívva a figyelmet erre a kissé háttérbe szoruló agárfuttatási lehetőségre, azok számára, akik még nem találkoztak a versenyzés kötöttségeivel. Itt az agarak párosával indultak, egy-egy futamból a gyengébb agár mindig kiesett. Így a még versenyben lévő agarak száma minden futammal csökkent. Míg végül csak két agár maradt, melyek közül kikerülhetett a győztes.
Sor került egy másik, az FCI szabályzatok szerint lebonyolított coursing-futtatásra is. Ilyen, a nemzetközi szabályzatnak megfelelő versenyeket hazánkban a Hungária Agár Klub szervez. Itt csak a már coursing-engedéllyel (licence) rendelkező agarak versenyezhettek. Az agarak takaróban és szájkosárban futottak a szabályzat szerint. Az előírásoknak megfelelően az első futamok összeállítása sorsolással történt, a további futamokat pedig az első futamban elért pontszámok alapján állították össze. Tehát a legjobb pontszámot elért agár a 2. legjobb pontszámot elért agárral került párba, és így tovább. Itt a bírák öt alapszempont szerint pontozták a teljesítményt. Az értékelendő tulajdonságok a gyorsaság, az űzési kedv, az intelligencia, illetve helyzetfelismerés, a fordulékonyság és az erőnlét volt. Kiváló teljesítményével a versenyt Kalandvadász Omega "Sólyom" nyerte.
Plusz szolgáltatásként a fent említett FCI coursing versenyein való részvételhez szükséges licenc megszerzésére is lehetőség nyílt a nap folyamán. Ehhez az adott agárnak két futamot kellett teljesíteni. Az első futamban egyedül, a második futamban egy, már licences társával együtt kellett bizonyítania, hogy csak a nyúlra koncentrál. Ugyanis verekedés, a másik agár tudatos zavarása kizáró ok.
A találkozó kiváló alkalmat adott a szervezőknek, hogy kellemes kötelezettségüknek eleget téve megemlékezzenek Töpfner József 30 éves magyar agaras pályafutásról. Ezúton is gratulálunk munkásságához. Elkötelezett tevékenységét az Országos Agarász Egyesület keretein belül és azon kívül is folytassa még sokáig!
Engem személy szerint büszkeséggel tölt el a gondolat, hogy része lehetek egy ilyen sokszínű társaságnak. Örülök, hogy évek óta megtapasztalhatom, hogy van olyan agaras esemény, ami ennyi embert megmozgat, jókedvre derít és élményekkel tölt fel. Nem számít, ki honnan jött, milyen háttérrel rendelkezik, egy a fontos, szeresse az agarakat. Remélem, ez a kis élménybeszámoló hasonló érzésekkel tölti el a megjelenteket, a további érdeklődőknek pedig kedvet csinál, hogy találkozhassunk velük is jövőre ugyanitt...

() 

 

 További képek a Képtárban.

 

http://picasaweb.google.hu/zsofia.kecskes/BiglaliGLle2008#

http://picasaweb.google.hu/bathoheni/GolleAgarasTalalkozo#